Egy fiatal pár nyaralója a Tisza-tavon, ahol az én határai összemosódnak természettel – bemutatjuk a Bene Tamás által tervezett Sneci nevű lakóhajót.
A Sneci akár egy tanulmány is lehetne, mely illusztrálja, összegzi és kicsit meg is haladja azt, amit a folyókhoz, folyópartokhoz kötődő épített környezet jelenthet. Bene Tamás építész, akit egy fiatal budapesti pár keresett meg azzal az ötlettel, hogy a Tisza-tóra szeretne egy nyaraló-lakóhajót, úgy fogalmaz: a vízparti kunyhók, csónakok, hajók karakterét organikusan formálja a vízi vidék.
„A »tevékenység« háttérbe szorítja a tervezettséget és az esztétikai spekulációkat, életre hívva a sponteanitást, ami egy őszinte, mímelhetetlen környezetet eredményez. Az aktív természeti közegnek kitett és folyamatos gondozást igénylő építmények a természeti környezethez hasonló jegyeket mutatnak: esztétikai minőségüket tekintve semmi sem kiemelhető, a szépség a jellegben, a rendszerben van. Olyan hajót igyekeztünk tervezni, ami képes ebbe a közegbe tagozódni, része lenni ennek a tájnak” – írja Tamás, ezzel nagyon világosan megragadva a lakóhajók esztétikájának milyenségét.
A megrendelők elképzelése a térség szeretetéből, valamint az iránta érzett mélyebb megismerési vágyból adódott, ehhez pedig egy nem helyhez kötött kiindulópontot képzeltek el.
Építészként nagyon érdekes helyzet egy olyan élettér kialakításán gondolkodni, melynek nincs konkrét „talajfogása”. A járművek értelme – primer funkciójukat tekintve – a közlekedésben van, egy ilyen kompakt élettér mozgása azt a célt szolgálja, hogy a hajóban tartózkodók minél közelebb tudjanak kerülni ennek a környezetnek az atmoszférájához.
meséli a tervező.
A hajóval pedig ez tökéletesen megvalósítható: a most már boldog tulajdonosoknak szinte bárhol lehetőségük nyílik időt tölteni, enni-inni, aludni és felébredni. Így mosódnak össze személyes énük határai az őket körülvevő természettel.
Fotók: Máté Balázs
Még nincsenek hozzászólások