Művészpáros | Hidvégi Anna és Koroknai Kira

Ismétlődő dinamika szerint dolgoznak – meghatározott munkafolyamatokban egymást lendítik át a tervezés során fellépő nehézségeken. Míg egyikük egyik nagy erőssége Londonból hozott friss látásmódja, másikuk a projektek fotózásában és publikálásában is nagyon erős. Bár a borcímketervezés a szívük csücske, a csokoládécsomagolás tervezése is rajta van grafikai bakancslistájukon. Hidvégi Annával és Koroknai Kirával beszélgettünk.

TALÁLKOZÁS

Anna és Kira: 2013-ban a MATT húsz kortárs női tervezőgrafikust kért fel arra, hogy egy-egy plakáttal emlékezzen meg Bruno Munari életművéről. Minket is meghívtak kiállítani, ott találkoztunk először. Ekkor még egyikünk (Anna) Londonban, másikunk (Kira) pedig a Képzőn tanult tervezőgrafikát. 2015-ben aztán egy közös ismerős által kerültünk közelebbi kapcsolatba, majd később úgy döntöttünk, hogy a Cégér! a jó bornak elnevezésű pályázaton együtt indulunk el. Itt a rosé kategóriát meg is nyertük a Dúzsi borászatnak készített tervünkkel. A közös munka tulajdonképpen innen datálódik.

ALKOTÁS

Anna: Együttműködésünk eléggé organikus, mi pont ezt szeretjük benne. Szabadúszó grafikusként mindketten dolgozunk saját munkákon, emellett pedig projektalapon kollaborálunk. Szinte mindenben kiegészítjük egymást, ráadásul mindezt úgy, hogy közben előnyt kovácsolunk a különbségeinkből.

Kira: Amikor kapunk egy új megkeresést, először külön kezdünk el gondolkodni a koncepción. Miután megvannak az ötletek, összeülünk belbudai stúdiónkban és megkeressük azokat a kapcsolódási pontokat a vázlatokban, amik alapján el tudunk indulni a tervezésben. Fontos, hogy a végeredménnyel mindketten elégedettek legyünk, és erre mindig nagyon figyelünk. Szerencsére nagyon hasonló dolgokat kedvelünk.

INSPIRÁCIÓ

Anna: Van egy nagyon érdekes, visszatérő íve annak, ahogy együtt dolgozunk. Én például hajlamos vagyok a projektek elejét túlgondolni, ami miatt néha le is blokkolok. Kira viszont általában könnyedén és lazán áll neki a feladatnak, ez pedig engem nagyon-nagyon inspirál, megadja azt a kezdő lökést, amivel aztán én is le tudok lazulni. A munka közepét együtt, hasonló energiaszinttel csináljuk és élvezzük, a munka végén pedig aztán Kiránál szokott elkopni a lendület – itt én segítem át a holtponton.

A kész projekt fotózása és publikálása nem tartozik a kedvenc elfoglaltságaim közé, Kira azonban ezt nagyon szereti és jó is benne. Együtt csináljuk ezt is, de ha rajtam múlna, nem lenne minden projektünk ilyen szinten fotózva. Ebben is sokat tanulok tőle. Alapvetően eléggé hasonló a vizuális világunk, de Kira mindig meg tud lepni egy újszerű és meglepő ötlettel, amire aztán jól lehet építkezni.

Kira: Ami már az ismeretségünk kezdetén feltűnt, az az, hogy Anna bárkivel képes könnyedén megtalálni a közös hangot. Ez a közvetlenség sokban megkönnyíti a munkafolyamatokat és az ügyfelekkel való sikeres együttműködést. Szeretem azt a újszerű látásmódot is, amit a Londonban töltött éveiből hozott magával – frissessége nagyon inspiráló tud lenni a tervezés során.

ELISMERÉS VAGY KRITIKA

Anna és Kira: Voltak konfliktusos időszakok, de aztán megtaláltuk azt a mindkettőnk számára megfelelő hangot, amellyel az adott projektet támogatva tudjuk megfogalmazni kritikáinkat egymás felé. Folyamatosan csiszolódunk – egymást már nagyon jól ismerve –, mindketten tanulunk a másiktól. Őszintén szólva néha a grafika „a legegyszerűbb része” a munkának. Folyamatosan dolgozunk az önismeretünkön is, ami kettőnk kapcsolatára is pozitív hatással van.

(KÖZÖS) ÁLOM

Anna: Szakmailag szuper lenne, ha még szélesebb körben tudnánk megmutatni azt a vizuális világot, ami kettőnk egyéniségének összeolvadásából jön létre. Itt nagyobb, komplexebb projektekre gondolok – nagyon szívesen terveznénk például csokicsomagolást, de nálam még egy szakácskönyv vagy egyéb nagyobb kiadvány megtervezése és egy bélyegterv készítése is rajta van a grafikai bakancslistán.

Kira: Szeretnénk olyan ügyfelekkel együttműködni, akik nyitottak különleges és újszerű megoldásokra. Bár valószínűleg a borcímketervezés mindig is a szívünk csücske marad, szívesen kipróbálnánk magunkat egyéb grafikai munkákban is.

KEDVENC KÖZÖS SZTORI

Anna és Kira: A Dúzsi pincénél tett első látogatásunk alkalmával eltévesztettük a címet. Elkövettük azt a hibát, hogy a Google Maps helyett egy járókelőtől kértünk segítséget. Mint utólag kiderült, egy konkurens borász útbaigazításának köszönhetően Szekszárd másik végében, egy hegy tetején kötöttünk ki az erdő szélén, az autónk pedig majdnem elakadt. Legalább a kilátás szép volt.