fbpx
Nyomj Entert

V4PLUS | Kedvenc lengyel márkáink_05

Bemutatjuk azt a lengyel designert, aki az IKEA-nak is tervezett már és mesélünk Chrzanów városáról is, ami most lett csak igazán menő. Ismét előkerül az a lengyel stúdió, akiknek a varsói Autor Rooms design hotelt köszönhetjük. És még a ’70-es évek ablakrácsaiban is meglátjuk a szépet.  

Mamastudio

A lengyel Mamastudio csapatát egy korábbi V4-es cikkünkben már érintettük: jócskán benne volt ugyanis a kezük abban, hogy a varsói Autor Rooms design hotel úgy nézzen ki, ahogy (elég állatul, tudniillik mindegyik lakosztály tervezésére más-más tervező csapatot kértek fel – a szerk.). Az egyedi kialakítású, különleges atmoszférával bíró hotel mottója mentén – „The Key to Warsaw” – a kulcs motívuma vált meghatározóvá a logó esetében (ez a szimbólum a Mamastudionál is megjelenik), az egyéb arculati elemeken pedig a szálloda történetére reflektáló terrazzo minta jelenik meg.

A stúdiót Magda Ponagajbo, Michał Pawlik és Piotrek Ręczajski alapították: vállalkozásuk a lengyel Żoliborz városában, egy pincéből indult, mára pedig már több nemzetközi díjjal – így például a Red Dot Design Awarddal – is büszkélkedhetnek. Tizenöt éve foglalkoznak vizuális kommunikációval, arculatok tervezésével. Önmagukat úgy definiálják, mint akik színek, formák és szimbólumok univerzális nyelvén keresztül mesélik el egy-egy márka történetét.

Az említett Red Dot díjat a Copernicus Science Centre navigációs rendszerének tervezéséért zsebelték be még 2011-ben: a látogatók tájékozódását segítő vizuális nyelvet az épület architektúrája alapján alakították ki – a különféle piktogramok, infografikák, információs pultok szögletességükkel, redukált színvilágukkal szervesen illeszkednek a térbe.

Amit még nagyon szeretünk tőlük, az a Black Magic Burger Bar arculata: a különféle ikonokat és a hamburgerező falát díszítő illusztrációkat Amadeusz Mierzwa grafikussal közösen alkotta meg a Mamastudio csapata.

A lengyel Vasina Maćkowiak stylist és divattervező márkájához ugyancsak minimál stílusú logót terveztek: a ready-to-wear ruhadarabok esetében egy egyszerűbb, hard-edge vonalon mozgó embléma kerül a címkékre, míg az egyedi megrendelésre készülő ruhaneműk egy játékosabb, geometrizáló VASINA feliratot kapnak.

Csomagolástervezés tekintetében a fiatal generáció tagjait megszólító Under Twenty kozmetikai termékcsaládot említhetjük tőlük. A márka logójának újragondolását követően a grafikai elemeket a minimálisra redukálták, helyette három különböző színnel jelölték a különféle termékeket.

BREATHE projektjükben a hagyományos papírmerítést a kortárs grafikával és modern könyvkötészeti eljárással ötvözték. Az eredmény egy színes, vibráló, izgalmas mintázat lett, amely nemcsak egyedi noteszek, de baseball sapkák formájában is testet öltött. Must have!

Falbanka

A tavalyi évben itt, Budapesten a Határtalan Design és a IV. Texhibition kiállításon már találkozhattunk a lengyel Falbanka textil kollekciójával. Az Akademia Sztuk Pięknych, vagyis a varsói képzőművészeti akadémia végzősei, Julia Cybis és Izabela Sroka alapították a márkát azzal a céllal, hogy helyi alapanyagok felhasználásával terveznek egyedi lakberendezési textileket.

„Grids” névre keresztelt kollekciójukhoz közvetlen környezetükből, a városi tájból merítenek inspirációt: fekete-fehérre komponált textiljeiken a ’70-es évek ablakrácsait láthatjuk viszont, geometrikus mintázatokba rendeződve. Első ránézésre talán meg sem mondanánk, hogy egy lengyel márkáról van szó, annyira skandináv beütésű az egész kollekció. A méteráruk a lengyel textilipar fővárosában, Łódźban készülnek, de bemutatkoztak már többek között New Yorkban, Reykjavikban, a Helsinki és a Vienna Design Weeken is.

Redkroft.

Úgy tűnik, nemcsak a csehek esetében beszélhetünk egyre több pozitív városkommunikációs projektről. A lengyel Chrzanów városa is új visual identity-vel büszkélkedhet, hála a Redkroft. design csapatnak. A Krakkó és Katowice között elterülő csendes Chrzanówból az elmúlt 15 évben közel 3000 fiatal költözött el, éppen ezért a városvezetés úgy döntött, ideje lenne új lendületet adni a településnek, vizuálisan legalábbis mindenképp.

A Redkroft. koncepciójában szem előtt tartotta a városhoz kapcsolódó tradíciókat, ugyanakkor bátran és friss szemmel közelített a témához: a város címere is ráncfelvarráson esett át, illetve az új arculathoz illeszkedően egy minimalista stílusú logó is megszületett, amely flexibilisen alakítható. A modulárisan változtatható logó alsó felében található félkör motívum az egykori Fablok gyárra utal (Chrzanówban működött ugyanis Lengyelország első mozdonygyára), míg a logó felső része szabadon variálható attól függően, hogy épp mire utal, például iskolára, könyvtárra, múzeumra, uszodára, vagy sportközpontra utal.

A kommunikációs kampányban Chrzanów a közeli nagyvárosok ellenpólusaként jelenik meg, lehetséges alternatívát kínálva azoknak, akik sokszínű mégis nyugodt urbánus közegre vágynak. A különféle hordozófelületeken, a city light plakátokon a helyiek olyan üzenetekkel találkozhatnak, melyek erősíthetik a városhoz való kötődésüket. Ilyen lehet például egy vászontáskára nyomtatott mottó („Más városokban a cipőhöz választanak stílusban passzoló táskát. Chrzanówban ez ilyen.”), vagy egy elviteles papírpoháron megjelenő felirat („Más városok tele vannak műanyaggal. Chrzanówban ez ilyen.”).

A város címerét meghatározó színek (fekete, vörös, fehér) az új arculatban is visszaköszönnek, ám mellettük a színpaletta egyéb más árnyalatai (kékek, lilák, sárgák) is felbukkannak. A Redkroft. azonban nem állt meg itt: a következetesség és az egységes vizuális kommunikáció jegyében különféle dokumentumokat, prezentációs és levél sablonokat készítettek elő a hivatalnokok számára, hogy a mindennapi munkavégzés során használhassák azokat.

Egy családi kézműves sörfőzde, a Gzub is a Redkroft. megrendelői közé tartozik: nekik logót és címkét tervezett a design csapat, és bár számos sörfőzdének készítettek már rajzos, illusztratív arculatot – például az Inne Beczki brandnek, akikre szintén érdemes vetni egy pillantást – , a Gzub söreinek egy sokkal letisztultabb designt választottak, ahol a hagyományos lengyel tipográfia jellegzetességeit domborították ki. Fontos szempont volt, hogy az italhoz köthető lényegi információk (alkoholtartalom, keserűség foka) hangsúlyosan jelenjenek meg a címkén, és egyéb más illusztratív elem ne vonja el a vásárló figyelmét. A világos Pantone színekre hangolt címkék szitanyomással készültek – ez is tovább erősíti a sör kézműves jellegét.

Mamsam

Rögtön megdobbant a szívünk a Mamsam kerámia bögrék láttán. Először a már sokat emlegetett Autor Rooms kínálatában pillantottuk meg a csinos bögréket, majd egyre több lengyel design shop polcain láttuk viszont az egyszerű formavilágú, különféle feliratokkal operáló poharakat.

A Mamsam márka esetében tulajdonképpen az történt, hogy egy klasszikus formavilágú kerámia bögrét emeltek vissza a köztudatba, majd arra különféle klassz tipóval más-más feliratokat nyomtattak. Arra, hogy a bögre honnan ered, nem kaptunk egyértelmű választ: a Mamsam oldalán azt olvashatjuk, hogy ezek a poharak a Lengyel Népköztársaság idején kerültek használatba, de gyökereit a ’60-as évek német designjában kell keresnünk. Bármi legyen is az igazság, az egyszer biztos, hogy igazi „must have” darabokkal van dolgunk, amire mi is rögtön rárepülnénk.

A bögréken olvasható különféle feliratokat és grafikákat más-más lengyel designer tervezi, illetve rendelhetünk saját, logózott verziót is a bögrékből, ha úgy tartja kedvünk. Minden esetben limitált példányszámban készülnek a kerámiák, maximum 100 darab egy bizonyos grafikából, ezek lehetnek aranyszélű darabok is, akár. A webshopon keresgélve mi már megtaláltuk a kedvenc darabjainkat! A trolibuszos bögrét Olek Modzelewskitől, a robotos változatot Kasia Mihalaktól, vagy a Turysta feliratosat, amelyet a Mamsam alapítói jegyeznek. És Nektek melyik a kedvencetek?

Nurt

Maja Ganszyniec márkájára a korábban már említett Warsawa Warsaw kiadványt lapozgatva figyeltünk fel. A lengyel tervező korábban olyan cégeknek dolgozott, mint az IKEA vagy a kárpitozott bútorok gyártásában élen járó Comforty, akiknek például a „Boo” elnevezésű kinyitható kanapét és az UME fotelt tervezte. AZ IKEA fedélzetén olyan tárgyak köthetők Maja nevéhez, mint a VILTO fürdőszobai tárolórendszer, vagy a pihe-puha VINDUM RUG szőnyeg.

Maja a londoni Royal College of Art-on szerzett formatervezői diplomát 2008-ban, munkái olyan magazinok hasábjain jelentek már meg, mint a DOMUS, a Wallpaper, az Abitare vagy az Icon. Egy rövid ideig Milánóban élt, ahol többek között az Atelier Mendini csapatát erősítette.

A Nurt bútormárka kínálatában a letisztult design mintapéldányait találjuk: a Kompas asztal pehelykönnyű és légies, akad belőle tölgy intarziával díszített darab is. Sőt az asztalhoz illeszkedő ülőalkalmatosságot is választhatunk a Sarna Chair képében, amiből akad rövid és hosszú karfás változat is. A rakásolható, rétegelt lemezből készülő székek jellegzetessége a bőr kiegészítő elemek, amelyek a nagyobb kényelmet szolgálják, és nem utolsó sorban esztétikusak is.

Ami a mi szívünkhöz felettébb közel áll, az az OTOKI lakásdekorációs eszköz – kő és sárgaréz tökéletes egymásra találása.


Kéthetente jelentkező sorozatunkban olyan cseh, szlovák és lengyel márkákat, design szpotokat mutatunk be, akiket érdemesnek tartunk arra, hogy felkerüljenek mentális design térképünkre. Kedvcsináló guide azoknak, akik a szokásos turisztikai látványosságokon túl másra is kíváncsiak.

Még nincsenek hozzászólások

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük