A kívül piros, belül fekete-fehér cirmos zománc edényben jóformán már csak az a szakadt kis itatós szalvéta maradt. Apám orrán gyöngyözik a verejték, a fejét fogja.
Tagforraiferenc
Az emlék íze XXXIII.
Műanyag buborékok mögött szép színes golyók. Légmentes hosszú sorok. Ízük szinte nincs, most a szín számít. A sárgát választom. Ott állok. A lila mellett. Íz, illat, forma.
Az emlék íze XXXII.
Szédülésig forgózás a piros szegélyű beton asztal körül. A panel-konyhák kocka ablakaiból húsleves és rántott hús illata ömlik a térre. Édesanyám szólít. Most már (m)ennem kell. Íz,
Az emlék íze XXXI.
Egy teljes kör megannyi cikkelye, kanállal, fogunk alatt ropogó édes-érzésben. Az élet, a világmindenség meg minden. Dolce vita. Íz, illat, forma. Emlékek. Góg Angéla, a Goga Food kutatásai (Emlékek
Az emlék íze XXX.
Kék-fehér csíkos pólóm szívem felőli oldalán ott piroslik a páros gyümölcs. Szeretem. Egyedül láblógatok, szinte a hegyek mögé látok. Ma is ezekre a nyarakra gondolok. Íz, illat,
Az emlék íze XXIX.
Nehéz faredőnyök között délutáni fények. Porszemek szállnak a levegőben. A szemhéjam gyűrötten megremeg, nem tudok aludni. Ágy-morzsák leplezik le bűnömet. Íz, illat, forma. Emlékek. Góg Angéla, a Goga Food kutatásai
Az emlék íze XXVIII.
Klasszikus családi ebédnek indult. Az evőeszközök a megfelelő helyükön, szalvéta a villa alatt, vizes pohár jobb kéz felé. Aztán végül mégis mindenki az asztal alatt kuporgott
Az emlék íze XXVII.
Amolyan rücskös felületű gumi úszósapkám volt akkoriban. Mindig húzta a hajam. Utáltam. Csak a helyi büfében kapható hidegkonyhai csoda adott megnyugvást. Minden vasárnap. Íz, illat, forma.
Az emlék íze XXVI.
Feltűrtem az ingujjamat, lendülettel álltam neki. Minden lisztes volt. Azt hiszem, a homlokom is. Ő meg csak állt a pici konyha ablak felőli sarkában, karba tett
Az emlék íze XXV.
Szögekkel bevert, hullámos szélű, nagyon színes rajzokkal díszített papírcsík a polcok szélein. Az egyik, gondosan eltett befőttet leveszem. Még ott a spájzban megbontom. Mámoros fáradtság tör
Az emlék íze XXIV.
Szeded a lábad. Talán már megállni sem tudsz majd. Mintha az életedért… Három keréken guruló boldogság. Pavlovi csengőszó – eper és szeder. Íz, illat, forma. Emlékek. Góg
Forrai Ferenc I Átkötések
Forrai Ferenc tervezőgrafikus évekkel ezelőtt kezdte el becsomagolni az utazásaira magával vitt könyveit. Kezdetben gondolatait, terveit rejtő próbanyomatok tiszta, másik oldalával fedte be őket, amellyel kettős
Az emlék íze XXIII.
Villódzó fényben ismétlődő pillanatképek, lakozott rózsaszín elefánt fülébe kapaszkodom. Kezem pálcára font cukorhálótól ragad. Mindjárt vége a nyárnak. Íz, illat, forma. Emlékek. Góg Angéla, a Goga Food kutatásai (Emlékek
Az emlék íze XXII.
Üveg az üveghez koccan. Most nem lesz tószt. Tojásos nokedli után vagyunk. A pohár oldalán gyöngyöző vízcseppek, tetején szép fehér hab. Még várunk. Cinkos a pillantás. Íz,
Az emlék íze XXI.
Aznap délben is rutinosan sózott. Akkor egy pillanatra senki nem vett levegőt. Letette a kanalat, keresztbe rakta a lábát és maga elé emelte a vasárnapi sajtót.