Bár Kőbányáról mindenkinek a panelházak és a régi, kiürült gyárépületek ugranak be elsőként, ez Budapest egyik legzöldebb kerülete. Ráadásul itt található a főváros mértani középpontja, és ami a legmeglepőbb; az Óhegy park legmagasabb pontja csaknem egy szintben van a Gellértheggyel. Két hete indult, Trip Vibes című sorozatunkban nemcsak klassz, vidéki kirándulóhelyeket ajánlunk, hanem olyan budapesti városrészeket is, amelyekben nem várt, szép túraszpotokra, érdekességekre bukkanhatunk. És akkor, íme öt ok, amiért már biztosan érdemes ellátogatni a főváros X. kerületébe!
A „Trip Vibes” sorozatunkban bemutatott kirándulóhelyekhez minden alkalommal egy-egy kreatív szakembert is társítunk, aki valamilyen módon kötődik az adott városrészhez, településhez, tájegységhez, így az ő szemével is „láthatjuk” az általunk kiemelt szpotokat. Kőbánya kapcsán az Astronaut néven alkotó Farkas Róbert illusztrátor-animátort, az Eszes Róka meséi gyerekkönyvsorozat szerzőjét kérdeztük.
1. Csajkovszkij park
A zeneszerzők szobraival díszített park korábban a ma már romos, a zöldterülettől vasbeton kerítéssel elválasztott, 1856-ban épült Havas-, illetve Dreher-villa magánkertje volt. A nagy konyak-, majd sörgyáros tulajdonában álló, klasszicista stílusú épületet az idők során folyamatosan bővítették, fejlesztették; a második világháborúig a Dreher Sörgyárak mindenkori vezérigazgatójának tartották fent. A háború után aztán a villát államosították és a munkásőrség bázisává tették, a kastély kertjét pedig közparkká nyilvánították. Először a Kőbányai Ifjúsági Park, majd 1963-ban a máig használatos Csajkovszkij park nevet kapta. Liszt Ferenc, Berlioz, Chopin és Csajkovszkij mellszobrai között sok helybéli szeret napi szinten sétálni – sőt, számos pad, pár pingpongasztal és focipálya is helyet kapott itt, hogy még inkább magához vonzza a környékbelieket.
Bár Kőbánya kezdetben külső kerületnek számított, az úgynevezett Nagy-Budapest létrehozásával, 1950-ben a város középpontja a X. kerületbe került – egészen pontosan a Csajkovszkij parktól egy utcányira, a Martinovics térre, ahol a Tűzoltó Múzeum is található.
2. Conti-kápolna
Talán a Kelemen utca felől, a helyi László Pékség isteni „péksütipárájában” szeretjük a legjobban megpillantani ezt a kicsi, de annál magasztosabb kápolnát, amelyet az olasz származású Conti Antal Lipót kőfaragómester és felesége, Drenker Krisztina építtetett 1739 és 1740 között annak emlékére, hogy megmenekültek a pestisjárványtól. Azóta is ez a kerület egyik legszebb és legrégebbi műemléke. A kápolna jelenleg a Rózsák terei görögkatolikus egyházközséghez tartozik, épülete nemzetközi kulturális védelem alatt áll.
3. Óhegy park
A Kőbánya Óhegy városrészében található, nagy kiterjedésű közparkban mindenki találhat magának szabadidős elfoglaltságot – szuper futópálya, profi pingpongasztalok, kosárpálya, mini kreszpálya, szabadtéri kondipark, arborétum és több, frissen felújított játszótér várja az ide látogatókat. Az Óhegyen elterülő park legmagasabb pontja 148 méteren található, ami csaknem egy szintben van a Gellértheggyel. Ezt a területet egy kör alakú, lebetonozott, lépcsős rész jelöli. Itt minden augusztus 20-án nagy tömörülés figyelhető meg, ugyanis innen látható a tűzijáték.
4. Csősztorony
A 19. század elején a kőfejtés mellett a téglagyártás és a szőlőtermesztés is virágzott Kőbányán. A korabeli pesti szőlőültetvények nyolcvan százaléka a mai Kőbánya két szőlőhegyén, Ó- és Újhegyen helyezkedett el. Az Óhegyen megépült romantikus stílusú Csősztorony ennek az emlékét őrzi. Ma klassz étterem és fagyizó működik az épületben.
5. Mély-tó
Csak nemrég tudtuk meg, hogy az újhegyi lakótelep szomszédságában található a budai Feneketlen-tó X. kerületi mása. Sőt, a víz körül emelkedő paneltömbökről a New York-i Central Park is az eszünkbe jut – de nem menjünk ilyen messzire. A mai, 8-12 méter mély tó a Guttmann család téglagyárának egyik agyagfejtőjében jött létre, amikor egy külszíni fejtést követően a mélyebben fekvő területeket hirtelen elárasztotta a belvíz. A terület rendezésében közel negyvenezren vettek részt a hetvenes évek végén. A tó azóta a környékbeli horgászok kedvelt helye lett, de tökéletes célpont lehet azok számára is, akik csak egy kellemes sétára vágynak a környéken.
Az Astronaut néven alkotó Farkas Róbert illusztrátor-animátor, az Eszes Róka meséi gyerekkönyvsorozat szerzője Kőbányán nőtt fel, és öt éve újra itt él családjával, így ezúttal őt kérdeztük többek között arról, milyen hatással van rá ez a városrész, illetve hogyan éli itt a mindennapjait.
„A családom eredetileg a hatodik kerületben lakott, aztán nagypapám, Fejér Tamás filmrendező második gyermeke születése után úgy döntött, egy nagyobb lakás után néz, valahol a külvárosban. Így jutottunk hozzá a kőbányai lakásunkhoz, ahol anyukám és én is felnőttem. Kőbányának nagyon nagy múltja van, még XIV. Lajos udvarába is szállították innen bort – a fehér és vörös dinkát –, és tulajdonképpen úgy nézett ki, mint a Tabán anno. Ezt a jellegét sajnos elvesztette, amikor a szocializmus alatt telezsúfolták nyolcemeletes házakkal és forgalmas csomópontot kreáltak belőle. Ahol mi lakunk, a Martinovics téren és környékén viszont megmaradt a réginek: ha a környékünkön sétál az ember, akár azt is gondolhatná, hogy eltévedt és Budán kötött ki. A kerületnek több nagyobb, felújított és szépen karbantartott parkja is van, ahol lehet futni, gördeszkázni, vagy csak sétálni a fenyvesek között. Ami igazából meglepő, hogy az Óhegy parkból szoktuk nézni a tűzijátékot, mert az olyan magasan fekszik, hogy látni tőlünk a Szabadság-szobrot is. Szeretem, hogy itt nincs nagy nyüzsgés, de ha be akarok jutni a városba, akkor húsz perc alatt már az Erzsébet téren vagyok autóval. Ráadásul az Óhegy magassága miatt mintha külön klímája lenne ennek a területnek: nálunk sokszor olyankor is esik a hó, amikor a város többi részén csak álmodnak róla.”
Fotók: Farkas-Zentai Lili
Illusztráció: Farkas Róbert
Még nincsenek hozzászólások