fbpx
Nyomj Entert

Az emlék íze XXVIII.

Klasszikus családi ebédnek indult. Az evőeszközök a megfelelő helyükön, szalvéta a villa alatt, vizes pohár jobb kéz felé. Aztán végül mégis mindenki az asztal alatt kuporgott és nevetett. Papa, mama, gyerekek, csupa szív, szeretet… Íz, illat, forma. Emlékek. Góg Angéla, a Goga Food kutatásai (Emlékek Cukrászdája, A vasárnapi ebéd) során összegyűjtött történetek hétről hétre, Forrai Ferenc grafikáival.

„Egyszer valamin nagyon bepörögtünk az öcsémmel és borsófőzelék volt épp az ebéd. Fogalmam sincs mi volt a téma, de nem bírtuk abbahagyni a nevetést. A szüleink egy ideig próbáltak lecsillapítani minket, de a végén négyen kb. az asztal alatt kuporogva nevettünk. Nem tudom az ebédnek mi lett a vége, valószínűleg megpróbáltuk befejezni normálisan, de tudom, hogy nagyon sokáig ez jutott eszembe minden borsófőzelék fölött.”

 

A sorozat eddig megjelent részei ITT olvashatók.

 


“Vallom, hogy az étellel való kommunikáció – fogyaszthatóságán keresztül – képes arra, hogy a bennünk mélyen gyökerező, lényünk egészét meghatározó tartalmakat előhívja.” Góg Angéla.

Még nincsenek hozzászólások

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük