Szigorú geometria, a szögletességet feloldó, meglepő körök, hol harsány, hol szinte teljesen halvány, de mégis nagyon homogén színek, panel, beton, tömb. Csizik Balázs nagyon egyedi, újjáépített világáról mesélt nekünk.
Az Instagram oldaladat végignézve, a geometria mindig is jelen volt a képeiden, de valami változott: egy idő után a fekete fehérből színesre váltottál. Mi indukálta ezt nálad?
– A geometria, a leredukált elemi formák látványa mindig lenyűgözött – a természetben található szín és formaharmóniák, illetve az épített terünkben található absztrakciók. Mivel a fotózás mellett tervezőgrafikával is foglalkozom, és a legfőbb inspirációm a modern építészet mellett a konstruktivista absztrakt festészet, folyamatosan épültek be a világomba a színek, egyre inkább mertem őket használni, a jelenlegi sorozataimban pedig már igyekszem nem túlhasználni – egyszer rácsodálkoztam mennyire leír egy-egy érzelmi korszakot egy Instagram profil, ahogy görget az ember lefelé, és ezek szerint bizony ez az enyémen is látszik. A formák a színekkel együtt tudnak igazán erős grafikai elemként megjelenni a számomra, ennek megjelenése nálam talán a bátorság és alkotói felszabadultság megélése volt.
A színek pedig Wes Andersont idézik. Említed is az egyik képednél őt, nyilván a szimmetria miatt is. Meghatározó ő valamiért a számodra?
– A HÉV-es képemnél a kép készítésénél tudtam, hogy az @accidentallywesanderson oldalnak készül, úgy lőttem meg, úgy utómunkáztam és még aznap elküldtem nekik – szerencsém volt, mert kiderült, hogy az oldalt szerkesztő Wally-nak Budapesten volt a nászútja és kifejezetten szereti ezt a várost.
Nagyra tartom Wes Andersont, a színei és a középre komponált beállításai, a képenként felépített vizuális világa sokszor többet adnak, mint maga a történet, amiket mesél. Azonban nálam ezek a színek inkább a grafikai tervezésből erednek, arculattervezőként vannak olyan már kicsit a sajátomnak érzett “színeim”, amiket átemelek a fotóimba, majd a fotóimból a grafikai munkáimba – szeretem, ha hatnak egymásra a különböző munkáim.
Geometria, kocka, beton… adja magát a lakótelepi tömb. Gyerekkori emlékek kötnek a panelhoz amúgy? Vagy? És mit jelent a kör a munkáidon?
– Bizony, a geometria és az épített környezetünkben való szabályszerűségek megtalálása nekem sokat jelent. Sokan mondták, hogy egyszerűen nem úgy és nem azt látom, mint ők, ugyanabban a térben. Én az absztrakt, meglévő kompozíciókat keresem a mindennapokban és újjáépítem őket. Meglátok valamit, ami nincs ott, aztán hazaérve csakazértis létrehozom.
A panel és a beton, meg a fa is, mind azért állnak hozzám közel, mert elemi szintekből építkeznek, így hasonlóan tudok velük játszani, mint egy négyzettel a grafikai tervezésnél. Érdekes volt megélnem azt a folyamatot, hogy folyamatosan, az életkorommal váltak számomra egyre szebbé a lepukkant ipari zónák és lakótelepek vizuálisan, mint ahogyan egyszer csak a kávét is megszerettem, pedig először ihatatlannak tűnt.
Hogyan készíted a képeidet? Milyen technikát használsz? Te fotózol hozzá?
– Én csinálom minden fotómat egy fullframe DSLR géppel, majd ezek egy részét lényegében változtatás nélkül, csak színkorrekcióval publikálom, míg másik részébe erősen belenyúlok – feszegetem a határaimat, keresem az izgalmas geometriai játékokat és felteszem magamnak a kérdést. Ez így nem sok ? Aztán sokszor azt válaszolom magamnak, hogy majd meglátjuk… Mindenesetre sok inspirációt adott, hogy nagyon szerették a legutóbbi “Deconstruction” sorozatomat.
Mivel foglalkozol, ha éppen nem fotókat készítesz?
– A fotózás mellett szabadúszó kreatív vagyok, arculattervezéssel foglalkozom, mely magában foglalja a grafikai tervezést, weboldal-tervezést valamint a fotó- és videokampány-tervezést. Ezen túl a MITTE Communications-nél dolgozom Senior Art Director-ként, ahol több, számomra kedves arculati terv köthető részben hozzám, a kreatív csapattal közösen, mint a Közlekedési Múzeum arculatváltása, a Robert Capa Központ több kiállításarculata, vagy a Radnóti Színház új fotókampánya. Hobbim még a social media, így több kreatív közösségbe próbálok életet lehelni Instagramon és Behance-on is, nagyon élvezem a kommunikációt és a közös munkát hozzám hasonló alkotókkal, így mindenkit biztatnék, hogy nyugodtan keressen meg!
Balázs válogatott képei az elmúlt héten a Paper Journal Mag Instagram oldalát “lepték el”. További munkáit a weboldalán, a Behance-on és az Instagramon nézhetitek meg.
Még nincsenek hozzászólások