„Manapság az egyik legnagyobb probléma a tökéletesség illúziójának hajszolása. Pontosan azért választottam ezt a témát, mert én magam is sokat küzdöttem/küzdök ezzel, márpedig hibák mindig is vannak, lesznek az ember életében. Ezt pedig el kell fogadnunk, sőt még tanulhatunk is belőlük. A hamisság és a látszat korát éljük. Ennek egyik legnagyobb táptalaja a közösségi média – még nehezebb dolgunk van elvonatkoztatni a tökéletességtől, és elfogadni magunkat, hiszen folyamatosan csak azt látjuk, mindenki milyen boldog, szép és idilli életet él. Az újságoktól a reklámokig is minden azt sugallja, hogy boldogságunk kulcsa a tökéletesség.
Tökéletlen tökéletesség projektem, azaz a METU-s diplomamunkám felhívja a figyelmet ezekre a fölösleges szociális konvenciókra, amelyek egyáltalán nem visznek minket előre. Mindez pedig egy abrosz és alátét kollekcióban jelenik meg, ahol a folt a minta. A folt hibáink szimbóluma, és amint használat közben a foltok egymásra rakódnak, az idő lenyomatává válnak. Így válik egy egyszerű használati tárgy a közös együttléteket megőrző emlékvásznává.
Ülünk az asztalnál, a háziasszony egész nap süt, főz. Gyönyörűen megterített asztal, levegőt visszatartva mindenki igyekszik a legjobb formáját mutatni. Ám egy óvatlan mozdulat, az egyik vendég meglöki könyökével a mellette álló boros üveget, az elkezd billegni, és már borul is, aztán kész, kifolyt! Az egész a fehér terítőn landol. Hirtelen mindenki odakap, szedi elő a szalvétát, itatja fel. De ez már menthetetlen! Mindenki feszült, pedig ez csak egy folt.
A dédimtől örökölt gyönyörű szőttesen is ott vannak…, de ezek már nem is foltok, inkább emlékek. Innen jött az ötlet, hogy a termékemet interaktívvá kell tennem: minden egyes csomag tartalmaz egy textilfilcet, mely lehetővé teszi, hogy a foltokat be lehessen karikázni, továbbá üzenetekkel, évszámokkal ellátni. Így később az abrosz átlényegülhet, és a közös étkezésink lenyomata lehet. „Az unokaöcs első szülinapi tortája.” „Egy jó hangulatú vacsora a barátokkal.” És ezek emlékét őrzi a terítő. Mert ilyenek vagyunk mi! Ezek vagyunk mi!
Az anyagválasztásnál fontos szerepet játszott a felhasznált festék jellege. A kezdetektől pamuttal és poliészterrel kísérleteztem, transzfer és szitanyomást alkalmaztam. Mivel számomra elengedhetetlen, hogy a termék ára kifizethető legyen az átlagfizetéssel rendelkezőnek is, egy viszkóz keverékre esett a választásom. A minta tervezésekor számtalan ételfoltot kipróbáltam, persze figyeltem az esztétikára is. Szerettem volna örök darabot teremteni, hogy ez ne egy eldobható tárgy legyen, így figyelve a környezettudatosságra.
A csomagolás pedig adta magát – ha már ételfoltok kerültek a termékekre, azon foltokhoz tartozó élelmiszerek csomagolását használtam fel hozzájuk. Ezeket annyival alakítottam át, hogy kaptak egy gallért, így hordozásukhoz nem kell külön zacskó sem.
Diploma után amúgy rögtön elindítottam a Ba designblabla nevű vállalkozásomat, melynek fő profilja a betonból készült kis szériás termékek. Illetve Molnár Rékával és Balázs Brigittával elkezdtük a Rebarbarát: javarészt textilből készítünk tárgyakat művészetterápiával összekötve, workshopok keretében.
Későbbi terveim között szerepel, hogy a Tökéletlen tökéletesség kollekciót, ha nem is teljesen abban a formában, ahogy diplomamunkaként bemutattam, mindenképpen szeretném valahogy forgalomba hozni, hogy minél többen gyűjthessenek abroszaimon további szép családi, baráti emlékeket.”
Bárdos Anna 2017-ben diplomázott a METU Divat- és textiltervezés mesterszakán.
A Budapesti Metropolitan Egyetem és a Hype and Hyper közös, Discover című cikksorozatában időről időre a művészeti szakos hallgatók, illetve a már korábban végzett diákok diplomamunkáit, kimagasló alkotásait, egyedi projektjeit mutatjuk be – ismerd meg a jövő designereit!
Még nincsenek hozzászólások