A palota Múzeum utcai szárnyában teljes körű műemléki rekonstrukció valósult meg, az egykori rezidencia Reviczky utcai részében pedig modern oktatási egységet kapott az épületet használó Károli Gáspár Református Egyetem. Mutatjuk!
A Károlyi-Csekonics palota építtetői Csekonics Margit és férje, Károlyi István voltak. Csekonics Margit 1881-ben örökölte meg az ingatlant, majd nem sokkal ezután a bécsi Ferdinand Fellner és Hermann Helmer építészek elkészítették a terveket.
A mostani rekonstrukció és átalakítás építészeti és belsőépítészeti tervezésével megbízott FormiConcept Kft. – CUBO építészcsoport Kft. közös tervezőcsapatának számára a legnagyobb kihívásként az eredeti és az új funkció közti jelentős különbség áthidalása jelentette. Egy eredetileg arisztokrata palotának – azaz lakóépületnek – készült épületbe kellett ugyanis egyetemi-oktatási funkciókat tervezni. A nagyobb átalakulás a Reviczky utcai épületrészben történt: az aula oldalszárnyai újraépültek, követve az eredeti nyílásrendet és architektúrát.
A modern belső kialakítással felépülő Reviczky utcai szárny pincéjében és földszintjén egy 198 fő befogadására alkalmas konferenciaterem és egy 120 fő befogadására alkalmas előadóterem épült, az emeleteken pedig kisebb előadókat, tantermeket és tanári szobákat alakítottak ki. Ezek egyszerűségükkel, modern építészeti és belsőépítészeti megoldásaikkal segítik az egyetemi tudásanyag elsajátítását.
A Múzeum utcai épületszárny különleges eleme a bálterem mennyezeti Lotz-freskója, mely korábban teljes egészében megsemmisült. A reprezentatív tér rekonstrukcióját az archív fotóanyag mellett a padlóból előkerülő aranyozott gipszdarabok, műmárvány- és festéknyomok segítették. A református egyetem dékáni hivatalának mennyezete a felújítás után tehát újra a Lotz-féle pogány Bacchus-ünnepet ábrázolja, izgalmas kulturális feszültséget hozva a térbe.
Fotók: Juhász Norbert
Forrás: sajtóanyag
Még nincsenek hozzászólások