Szakralitás és design fiatal tervezők szemével

A vallás és a design kettőse sokféle, egymástól nagyon különböző módokon szövi át hétköznapjainkat: a keresztény jelképekkel teletűzdelt zenei videoklipektől kezdve a tömegtermelésbe került giccses tárgyakon át az olyan, vallási gyakorlatokat idéző cselekedeteinkig, mint például kedvenc celebeink „követése”, a 21. században szokatlan, új formákban őrizzük a vallás motívumait. De valóban ez lenne a szakrális design?

„A design és a vallás kapcsolata primer és hétköznapi szinten a vallási jelképek kereskedelmi célú használatában, így például reklámok, divattárgyak, popzenei videoklipek szintjén éppen úgy tetten érhető, mint a vallási-egyházi felhasználási célú tárgyak tervezésében.” – írja Körösvölgyi Zoltán a Disegno legújabb számában megjelent tanulmányában. Olyan konkrét példákat hoz erre, mint a House of Ilona női és férfi kortárs papi öltözékei, vagy például a „közös virrasztás” az Apple-üzleteknél, mielőtt új terméket dobnak piacra. Utóbbival kapcsolatban azt érezhetjük, hogy bár valóban a vallási gyakorlatokhoz hasonlóan közösségi élményt élünk meg, a service design mégsem tudja annak spiritualitását igazán megteremteni. Sokkal inkább az etikus és a közösség erejére építő design lehet az, amelyre szakrális designként érdemes gondolni.

A 2018-ban indított Kortárs szakrális művészet kurzuson a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem hallgatói a szakralitás témájára mind különböző módon reagáltak: tárgyakat, grafikákat és animációkat terveztek, konceptuális alkotásokat készítettek és friss szemléletű elméleti kutatásokat írtak. Most ezekből ismertetünk néhányat!

Bessenyey Bertalan – STILL SEEKING

Bessenyey Bertalan betűkísérlete a saját maga és Isten közti kapcsolat folyamatos felülvizsgálatáról szól – ennek megfelelően plakátján formailag és tartalmilag is az állandó útkeresés kifejezésére törekedett. Olyan fordított kontrasztú betűket használt, amelyek első ránézésre görög karakterekre hasonlítanak, a szöveg azonban nem a megszokott tájolású, csakis elforgatva olvasható. Munkája a 2018-as Tipózónán, az egri Templom Galéria kiállítóterében is szerepelt.

Moravcsik Borka – GEMATRIX

Az útkeresés végigkíséri életünket: bizonyos életszakaszokban kevésbé intenzíven, míg máskor hatványozott erőkkel dolgozunk azon, hogy megtaláljuk magunkat. Alapvetően a hitre és a tradícióra (vallástól és kultúrától függetlenül) olyan erőkként tekintünk, amelyek követése segíthet utat mutatni. Moravcsik Borka projektje implicit módon fejezi ki a hit és a kiegyensúlyozottság közti lehetséges kapcsolatot. A Gematrix egy építőjáték, amelyben az amorf építőelemek a zsidó vallásban jellemző kabbala számmisztikai rendszerével, a gemátriával operálnak. Minden forma oldalán található egy szám, a különböző kitöréseken pedig héber betűk, melyekből egy az adott számhoz tartozik. Az építőelemek úgy kerülnek egyensúlyba, ha a következő elemet a forma saját számához tartozó betűre helyezzük. Egyfajta meditációs tréningnek is felfogható, kisebbek számára pedig edukációs játék lehet, hiszen a héber abc-t és a számokat is tanítja.

Csendes Nóra – Pellegrino

Csendes Nórát a valláshoz kapcsolódó egyes tárgyak giccsbe hajló megjelenése és elavult funkcionális megoldásaik foglalkoztatták. Látta, hogy kevés az olyan megoldás, amely egyidejűleg reagál a vallást gyakorlók igényeire, hordozza magában a vallás üzenetét és korszerű formai kialakításában is. A Pellegrino zarándokkulacs célja, hogy segítse az útra kelőket, miközben egyértelműen kommunikálja a zarándoklat fontos üzenetét. A tárgy segítségével az egymással találkozó zarándokok megoszthatják egymással, amijük van, a zarándoklatokon pedig a vízhiány jelenthet leginkább problémát. A kulacs két részből áll, a kisebbik kicsavarható a nagyobból, így a tulajdonosa odaadhatja azt egy másik zarándoknak.

Teleki Kitti – Felhőmesék

Teleki Kitti animációs filmterve egy kislányról szól, aki elvesztette nagymamáját és egy idilli, békés térben találkozik vele újra. A gondoskodó nagymama istenszerű lényt jelképez, aki különböző minőségekben bukkan fel a természetet idéző, mégis semmihez sem fogható univerzumban. Kitti munkáját Tóth Krisztina Felhőmesék című könyve inspirálta (innen ered a cím is), melynek történetei hétköznapi helyzetekből merítenek, de a komolyabb témákat sem mellőzik, kicsikhez és nagyokhoz pedig egyaránt szólnak. A Felhőmesék animáció egyedi narratívájával és gyerekeknek szánt vizuális világával arról mesél, hogy hogyan képzelhetjük el az élet utáni állapotot, feltétel nélküli szeretetet és gondoskodást.

Hogy néhány elméleti kutatást is említsünk: Ádám Zsófiának a Twitter egy lapon ajánlotta Donald Trumpot, Ferenc pápát és Bill Gatest követendő profilokként, ennek kapcsán pedig annak vizsgálatába kezdett, hogy hogyan alakul át a vallásról való gondolkodás a hálózati társadalomban, Ádi Brigitta pedig az animációs kis- és nagyjátékfilmekben megjelenő szakralitás kutatásával foglalkozott.