Szeded a lábad. Talán már megállni sem tudsz majd. Mintha az életedért… Három keréken guruló boldogság. Pavlovi csengőszó – eper és szeder. Íz, illat, forma. Emlékek. Góg
Tagfooddesign
Az emlék íze XXIII.
Villódzó fényben ismétlődő pillanatképek, lakozott rózsaszín elefánt fülébe kapaszkodom. Kezem pálcára font cukorhálótól ragad. Mindjárt vége a nyárnak. Íz, illat, forma. Emlékek. Góg Angéla, a Goga Food kutatásai (Emlékek
Az emlék íze XXII.
Üveg az üveghez koccan. Most nem lesz tószt. Tojásos nokedli után vagyunk. A pohár oldalán gyöngyöző vízcseppek, tetején szép fehér hab. Még várunk. Cinkos a pillantás. Íz,
Az emlék íze XXI.
Aznap délben is rutinosan sózott. Akkor egy pillanatra senki nem vett levegőt. Letette a kanalat, keresztbe rakta a lábát és maga elé emelte a vasárnapi sajtót.
Az emlék íze XX.
Naptej illatú nyár este. Sokan már elindulnak a partról, fej fölött lebegnek a klasszikus piros-kék matracok és akkor a büfé hangosbemondójából még, talán aznap utoljára, megszólal
Az emlék íze XIX.
Talpam homorít, szinte csak a külső élén érem a talajt, lábujjaimat behúzom, ahogy a forró flaszteren lépkedem. A fagyi tölcsérem persze lyukas. Színes galaxisokat hagyok magam
Az emlék íze XVIII.
Forró júliusi nap. A bőrünkre hamar rászáradt a dinnyelé. Ragad. A harmadik vágány mellett aztán vonat halad át. Heves. A többi meg úgyis a malacoké lesz. Íz,
Az emlék íze XVII.
Négyzethálós kúp alján a várt legfinomabb falat. Másnak adom. A szívem csücske. Íz, illat, forma. Emlékek. Góg Angéla, a Goga Food kutatásai (Emlékek Cukrászdája, A vasárnapi ebéd) során összegyűjtött
Az emlék íze XVI.
Nyugágyon fekszem, a gyomrom megtelt a finom nyári lecsóval. Idehallom a kotyogó szörcsögését a konyhából, s máris kávéba áztatott kockacukrok peregnek a szemem előtt. Könnyű álmot
Az emlék íze XV.
Már nagyon várta a nyolcadik szülinapját. Vágta a centit. Az anyukája által varrt vízilovas ágyneműbe ma este nem húzták be a paplant. “Lehunyja kék szemét az
Az emlék íze XIV.
Nyolcvanas évek, nyár. A kék sortból kilógó combja kellemesen odaizzad a hurkásan bordázott műbőr üléshez. Az ablak nyitva, benzinszag van. Földutakon száguldanak. Száll a por. Épp
TAMI: „4 üstnyi” vacsora és árverés
Mi a közös egy food designer tervezte ötfogásos vacsorában és Kásás Tamás vízilabdasapkájában? A mélyszegénységben élők sütötte bodakban (cigány kenyérben) és egy palack 1957-es tokaji aszúban?
Az emlék íze XIII.
Egész héten ezt a napot várták. Három lány és az a bizonyos kívánság: feltekert mámor, meleg fészek – Anya csak egy van. Íz, illat, forma. Emlékek. Góg
Az emlék íze XII.
Hangosan berreg az orosz szagelszívó. Talán már csak a világítása miatt használtuk. Szerettem a hangját. Azt is. A tízemeletes négyzetháló kocka ablakában ücsörögve még minden kerek
Az emlék íze XI.
Ahogy az a jól megkomponált fehér kocka szemről szemre, rézsútosan töltődik fel azzal a keserű barna színnel, a háttérben piros symphonia füstje száll, döbbenek rá… Holnap
