Az építészettel foglalkozó fotósok különösen a szívem csücskében vannak, mert azt hiszem hasonló érdeklődésünk okán teljesen meg tudom érteni őket. Szerintem magával ragadó gondolat Carlos Ayesta ötlete is; hogy a párizsi Défense negyed épületeit mássza mag fentről lefelé, és ereszkedés közben készítsen fotókat, hogy így más perspektívából mutassa meg nekünk a tornyokat és az azokat ölelő utakat. Ezt magyarázza a Dezeennek adott interjújában is, de ezek a képek tényleg nem szorulnak magyarázatra. Nézzétek!
Related Stories
MADAM Architecture | Tájba olvadó halászkikötő
Tó partján elterülő halászkikötő, amely eltűnik a tájban. A Madridban és Amszterdamban működő MADAM stúdió, együttműködve a kínai HEXIA építész irodával, dűne formájú pavilont tervez egy
Megdermedt idő | Adam Wilkoszarski
Üres vízpart, csend, elhagyatott lakókocsik és leeresztett medencék: lengyel Adam Wilkoszarski költői és nosztalgikus hangulatú képein elhagyatott üdülők tűnnek fel. Adam Wilkoszarski néhány évig számos európai
A szépségen túl – terek, melyek minden érzékszervre hatnak | Boronkay Linda
Talán az utolsó dolog, amit Boronkay Lindáról feltételeztem volna, az az, hogy imposztorszindrómával küzd. Aztán rájöttem, hogy ami elsőre ellentmondásnak tűnt, valójában nagyon is érthető jelenség:
Lands of Hungary
Tájképek és hangulatok Magyarországról, hazai fotósok objektívén keresztül. „Minden fotográfia időparadoxon. Időn belüli időtlenség, mulandó örökkévalóság. Fényképezni nem más, mint kivonni a valóságból az időt egy