Milyen ételeket mentenél át a jövőbe? Milyen ízeket, alapanyagokat őriznél meg a jövő nemzedék számára? Talán minden eddiginél aktuálisabb felvetések ezek most, hogy a négy fal közé szorultunk. Góg Angéla, food designer doktori kutatásában a fenti kérdésekre keresi a választ, hogy megteríthesse a jövő asztalát.
Az „Emlékek cukrászdája” és „A vasárnapi ebéd” projektek után Góg Angéla a MOME Doktori Iskola végzős hallgatójaként jelenleg a jövő étkezésére koncentrál, a tőle megszokott módon. „A jövő asztala” nem egy tudományos-fantasztikus, a valóságtól elrugaszkodott jövőbe tekintés: ugyanúgy, ahogy az előző két projekt esetében, itt is komoly kutatómunka előzi meg a végeredményként megszülető menüsor és a tőle elválaszthatatlan étkészlet tervezését, mely komplex élménnyé teljesedik ki az őszre tervezett kiállítás formájában.
A fellelhető szakirodalmak tanulmányozásán túl a projekt oroszlánrészét képezik azok a kérdőívek, amelyekben Angéla hétköznapi embereket kérdezett az étkezéshez fűződő viszonyukról, az ételek elkészítésével és elfogyasztásával kapcsolatos személyes élményeikről. A food designer ezzel párhuzamosan indította el „A jövő emlékei” névre keresztelt vacsorasorozatot, ahol az önként jelentkező vacsoravendégek azzal a tál étellel érkeztek, amelyet ők maguk őriznének meg a jövő generáció számára. Nekünk is volt szerencsénk részt venni az egyik ilyen vacsorán, és érdekes volt látni, ki milyen ételt tart fontosnak és miért.
„Nagyon sok hagyományos étel került az asztalra, például rakott krumpli, töltött paprika, pörkölt, szilvásgombóc, palacsinta, de ezek mellett megjelentek napjaink közkedvelt fogásai is, mint a tabulé, a vietnámi nyári tekercs vagy a shakshuka. Az előző kutatások tapasztalatai alapján várható volt, hogy itt is előkerülnek majd a gyerekkorunkból megszokott ízek és az azokhoz kapcsolható emlékek. Ugyanakkor érdekes volt azt látni, hogy a vacsoravendégek közül jó páran nem a tradicionális magyar konyhához nyúltak vissza, hanem multikulti ételt hoztak magukkal a vacsorára, olyat, ami kedvelt és meghatározó fogássá vált számukra a hétköznapok során” – meséli Angéla.
A vacsorasorozat alkalmairól, a hozott ételekről és a vacsoravendégekről Rácmolnár Milán készített szuper fotókat. A tíz vacsorát és annak 50 vendégét egy későbbi kiadványban, illetve kiállítás formájában is megismerhetik majd az érdeklődők, ahol az is kiderül, hogy a reflektorfénybe állított ételek milyen formában érkeztek meg a vacsora helyszínére (elöljáróban eláruljuk: fagyisdobozra és jénai üvegtálra egyaránt lehet majd számítani). A „közvéleménykutatás” egyébként jelenleg is zajlik, így azok, akik szívesen mesélnének azokról az ételekről, amely nélkül elképzelhetetlennek gondolják a jövő asztalát, most a kérdőív kitöltésével ezt megtehetik.
A szakirodalom tanulmányozása, a kérdőívek kiértékelése közben, valamint „A jövő emlékei” vacsorasorozat tapasztalatai alapján Angéla több lehetséges irányt is látott maga előtt. Felmerült benne, hogy az étkezési szokások változásával, a különféle alternatív alapanyagok és populáris étkezési trendek térnyerésével foglalkozik majd, s ennek megfelelően tervez. Végül azonban – a kérdőívek válaszaiból és a vacsorákon elhangzott beszélgetésekből – az a tendencia rajzolódott ki, hogy az emberek nem kiváltani vagy lecserélni akarják az ételek alapanyagát, hanem sokkal inkább megmenteni, megőrizni azokat a konkrét ételeket, amelyek számukra is sokat jelentenek, s ez elsősorban nem az alapanyagoktól függ, hanem sok esetben ahhoz a személyhez kapcsolódik, aki az adott ételt készítette.
Így aztán Angéla azt a kérdést tette fel magában, hogy lehetséges-e egy konkrét íz vagy akár egy komplett menüsor konzerválása úgy, hogy az akár 50 év múlva is hasonló élményeket idézzen elő? A kutatás részleteiről ennél többet sajnos nem árulhatunk el, egyrészt mert a kérdőíves felmérés még tart, másrészt Angéla ételkísérletei sem értek véget, sőt: jelenleg az Élelmiszer-tudományi Kutatóintézettel és más szakértőkkel konzultál a tökéletes végeredmény elérése érdekében. A projekt részletes bemutatására az ősz folyamán, a Doktori Iskola befejezésekor kerül sor, amikor bárki leülhet majd a jövő asztalához.
Góg Angéla | Facebook | Instagram
Fotók: Rácmolnár Milán
A borítóképen: Góg Angéla kedvence, az „Anyukám borsólevese” (fotó: Rácmolnár Milán)
Még nincsenek hozzászólások