fbpx
Nyomj Entert

Művészpáros I Albert Virág és Pongrácz Farkas

Ahogyan a munkájuk az életük, úgy az életterük a munkahelyük is. Virág szerint minden napjuk olyan, mint egy finom sütemény, amelyhez elengedhetetlenek a megfelelő hozzávalók. Ha ezek megvannak, akkor pedig minden megvalósítható. Racionalitás és érzékenység, papírvázlatok, szerszámok és gyerekrajzok egyvelege, no meg a skandináv álmok.

//TALÁLKOZÁS//

Virág: Rajziskola, hóesés, színház, titkos energiák, egyértelműség. Ez az egyértelműség azóta is átsegít minden nehézségen. Már rengeteg éve.

Farkas: Úgy éreztem, ő az a lány, aki meg fogja határozni az életemet… Még az előző évezredben, a rajzkörben, a felvételi előtt találkoztunk. Le voltam nyűgözve a tanulmányrajzaitól, az angyalszerű lényétől és a Michelangelo-rajongásától. Az „ipar” felvételire együtt készültünk. Rengeteg inspirációt kaptam Virágtól, új perspektívát és elképesztő lendületet. Végül a soproni AMI és a zugligeti „IPAR” lett a két sulink. Sorban állás az érmés telefonnál, sok vonatozás, hosszú hétvégék, sok kaland és inspiráló diákévek indították pezsgő kapcsolatunkat.

//ALKOTÁS EGYÜTT VAGY KÜLÖN//

Virág: A sok év alatt rájöttünk, hogy jó minden egyes részletet közösen megbeszélve megoldani, de még jobb bízni a másikban, és kijelölni felelősség-területeket. Most e szerint működünk, és hatékonyabbak, gördülékenyebbek a munkafolyamatok. A életterünk a munkahelyünk is. Ahogyan a munkánk az életünk is. Nem elválasztható. Szeretjük így, mert egység van, és segítik egymást a folyamatok, úgy, hogy könnyen az egyik a másikba áramoltatható. Nagyon szerencsések vagyunk, mert tereinkben a közös munka, az elmélyült műveletekhez szükséges elvonulás, és a gyerekekkel való családi élet is megoldható. Szeretek süteményt sütni. Ezért minden napunkat úgy képzelem el, mint egy süteményt. Kellenek hozzávalók. Kell kedv, vágy, ötlet, vagy egy megbízás, hogy milyen legyen. Kell idő. Kell energia. Van, amelyiket könnyebb egyedül, van, amit nem is lehetne egyedül, és van, amit csak jól esik együtt, és még finomabb, különlegesebb is lesz tőle… Néha nem fér bele minden, vagy épp nincs itthon minden hozzávaló. Néha nem lesz tökéletes, de azért mégis hálás vagyok, mert legtöbbször szuper finom, extravagáns, kísérletezős, és bátor sütemény lesz belőle…

Farkas: Többnyire van egy közös víziónk, hogy mit szeretnénk, milyen céllal, milyen közönségnek… Gyakran közösen ötletelünk egy-egy új megoldáson. Attól függően, hogy melyikünknek testhezállóbb a téma, az viszi tovább. Aztán a részletmegoldások finomításában újra összedolgozunk. Alapvetően igyekszünk szétválasztani a munkafolyamatokat tematikában is, térben is. Virág a költői vonalat, a légies, lebegő koncepciókat szereti, én a funkcionalitást, a racionális, gyártható megoldásokat. A kettő metszetéből könnyeden hajtott lámpák, inspiráló téri elemek, finom belsőépítészeti megoldások születnek. Az alapelvekben egyezni szoktunk, csak az apróságokon, részletmegoldásokon szeretjük nyúzni egymást. Az otthonunk a műhelyünk is, amit hétköznapokon a szétpakolt alapanyagok, papírvázlatok, szerszámok lepnek el, hétvégén pedig gyerekrajzok, állat-hajtogatások kerülnek rájuk következő rétegként. Van egy padlásműhely is felettünk, de az alapanyagok lassan teljesen elfoglalják, és macerás is a kávé mellől fel-le mászkálni, ezért mostanában a lakás és annak minden zuga a munkaterünk.

//INSPIRÁCIÓ//

Virág: Ami a másiknak jó, érdekes, az minket is felvillanyoz, feltölt, boldogít. Emiatt szerencsére egymás és magunk inspirálása is elég könnyen megy. Farkasnál például elég egy kifinomult biciklialkatrészt, vagy egy tökéletesen kitalált csomópont, becsempészi a közös boardunkba… Nálam a skandináv életképek, a japán hajtások, és az olyan művészeti projektek jelentik az inspirációt, amelyek elsőre láthatatlanok… A titokzatosság fontos kulcsszó az életünkben. Fantasztikus elfogadás és pozitív energiák jönnek Farkasból. Minden helyzetben magabiztos és könnyed tud maradni, nem esik kétségbe nehéz pillanatokban sem. Ez nagy lendületet tud adni, és megerősíti a közös világnézetünket, hogy minden lehetséges… Nagyban segíti a megvalósítási folyamatokat Farkas racionalizmusa és átlátási képessége is. Nélküle sok minden tényleg csak álom maradna. Csodálom az odaadását is, amellyel a munkához hozzááll. Szeretni tud bármilyen folyamatot. Csak ki kell várni…

Farkas: Nagyon szeretem Virág „mindent lehet és semminek sincs akadálya” hozzáállását. Remek ötletei vannak és sportot űz abból, hogy figyelmen kívül hagyja a „hogyan szokták ezt csinálni” dolgokat. Ez inspirál is, és megtanít arra, hogy meg lehet oldani egészen képtelennek tűnő szerkezeti megoldásokat is, ha gondolkodunk rajta eleget. Nagyon szeretem Virág érzékeny rajzait, a bohókás figuráit, a könnyedséget, amit minden munkájában felfedezek.

//ELISMERÉS VAGY KRITIKA//

Virág: Az őszinteség benne van minden rezdülésben, hangsúlyban is. Nagyon jól működik. De nem is a kritika a lényeg, hanem az, hogy a megoldáshoz hogyan jutunk el. Ezért itt is a lelkesítés működik nálunk legjobban!

Farkas: Az elismerést sokkal könnyebb kifejezni… de azt meg nem veszi komolyan. Azt gondolom, önmagunkkal szemben is elég kritikusak vagyunk, és az egymásnak szánt kritikát sem tudjuk elég cukormázba tekerni…

//ÁLMOK//

Virág: Minden napra jut egy álom. És persze minden évre is. Bár ha jobban belegondolok, a következő tizenöt is kezd betelni… és mindegyik közös: fapavilon a kert végébe, saját lézervágó, amin a kísérleteinket könnyedén végezhetjük, nyomdaprés az új boríték-lámpa-projektünkhöz, felmászni a Triglávra, faültetési projektek (persze világítanak), málna és áfonyaültetvény egy finnországi szigeten, Balaton-felvidéki alkotótelep Tóniékkal, művészeti-attitűddel választ keresni világméretű problémákra. Ja, és kinéztük már a helyszínét a Napnyugatinak is, srácok!

Farkas: Gyakran szövögetünk közös álmokat. Egy visszatérő romantikus motívumunk, hogy szeretnénk skandináv területen élni egy kis időt, beutazni mindegyik skandináv országot, megismerni a kultúrájukat, tervezőiket, nagyszerű embereket. Viszont itthonra is rengeteg szál köt, és szeretjük is az itteni életünket nagyon. Így köztes megoldásként a nyarakat használjuk e terv kibontására, bringákkal felpakolva, maratoni road-trippekkel. Ez most bejönni látszik, és a kaland-faktor is erősen jelen van. Felmenőink nehezményezik is, amiért nem látják az unokákat a legjobb balatoni időszakokban…

//KEDVENC KÖZÖS SZTORI//

Virág: Amikor Farkas nem hagyta annyiban, hogy rossz kedvem van, és elvitt édesvízi fóka-lesre a Saimaa-tavakon.

Farkas: A sok kedves közül az egyik réges-régi. Az egyetem előtti nyáron elvonatoztunk a Fertő tóra, hogy bicajjal megkerüljük. Az első nap reménytelen eső kerekedett, a sátrunk azonnal beázott… és egy kulcstartó-bicskánk volt csupán túlélni a túrát. A következő snittben egy játszótéri csúszda alatt kalácsot kenegettünk egymásnak az apró kiskéssel, szereztünk a sátrunkra egy óriás-zacskót és aztán indultunk is egy csodálatos madárnéző bringatúrára a több napos szakadó esőben. Áldatlan időjárás ide vagy oda, életre szóló kaland lett belőle, csak egy kis nézőpontváltás kellett hozzá.

//Albert Virág és Pongrácz Farkas//

„Albert Virág építész és Pongrácz Farkas formatervező közös márkája a Blum&Wolf, melyben különleges világítótestek megálmodásán és megvalósításán dolgoznak. Virág a MOME építész karán, Farkas a soproni AMI-ben végzett 2005-ben. Az építész és a formatervező szemlélet egy olyan közös metszetben éled újjá, ami a tárgyaiknak mögöttes filozófiát ad.

Az a világ él a tervezők szeme előtt, amelyben a tervezett tárgy téralkotó vizuális elemmé válik, és nemcsak funkcióját tölti be, de hozzáad a tér hangulatához, egyedi világához. Tárgyaik izgalmas plasztikai alkotások, melyek sötétben harmonikus fényükkel, világosban inspiráló formaiságukkal hatnak.

A Blum&Wolf fő célkitűzése, hogy tárgyaival minőséget, művészi hatást adjon és meghatározó vizuális élménnyel töltse meg a tereket. A tervezőket inspirálják a hajtogatásban és az anyagban rejlő lehetőségek.

Szenvedélyük olyan tárgyak tervezése, melyek minimális anyagfelhasználással, furfangos hajtással és csomópontokkal állnak össze feszes, formatartó, frappáns design-objektekké, közben mindvégig szem előtt tartva szigorú szerkesztési elveiket: a funkcionalitást és a skandináv egyszerűséget.”

Weboldal

Facebook 

Instagram 

 


Ebben a cikksorozatunkban minden hónapban szívünknek kedves, általunk nagyra becsült művészpárokat – házaspárokat, illetve alkotópárosokat – kérdezünk mindig ugyanarról a hat témáról. Fotók: Födémesi Csaba

Még nincsenek hozzászólások

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük